Masszázsról

 

A masszázs ősidők óta ismert, újra és újra felfedezett gyógymód. Több ezer éves indiai, kínai s egyiptomi leletek bizonyítják, hogy réges-régen is nagy kultusza volt, melyet akkoriban még talán a gyógyítók ösztönösen végeztek, gyógyító céllal.
Az ókorban a görög atléták önmasszázst végeztek. Híres orvosuk, Hippokratész már ismeri a masszázs élettani hatásait, és megfogalmazza az ellenjavallatokat (pl. lázas beteget tilos masszírozni). A fő szabály, hogy "ne árts"!
Az ókori Rómában rabszolgákkal masszíroztattak. Celsius, római orvos például reumás betegségeknél alkalmazta.
A középkorban a túlvilági kultusz háttérbe szorítja a testkultúrát Európában. A testápolás a reneszánsszal született újjá. 
Magyarországon Mátyás udvarában dögönyözők álltak a nemes urak, s hölgyek rendelkezésére. A török megszállás fellendítette a fürdőkultúrát, s ezzel együtt a masszázs is fejlődésnek indult.
A modern időkben az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan fejlődik a masszázs tudománya. Az első tudományos összefoglalását a masszázsnak egy svéd írómester Pher Henrik Ling végzi el. Amit ő a művében akkor összefoglalt, az nevezzük ma Svédmasszázsnak.
Tömören talán úgy lehetne megfogalmazni a masszázs lényegét, hogy a bőr felületén kézzel végzett művelet, mely betanult, módszeresen rendezett, s adagolt erejű fogások sorozatából áll. 
Az elnevezése a francia massage szóból származik, mely az arab "mass" vagy a héber "mazes" szóból kelteződik.
A masszázs, gyógyító frissítő regeneráló eljárás. Fizikoterápiás eljárások közé tartozó mechanoterápiás módszer. A mechanoterápiát két részre lehet osztani, mégpedig az aktív (melynek része a gyógytorna), és a passzív (melynek része a masszázs). 
A masszázst, alkalmazási terület szerint négy csoportra lehet osztani (gyógy~, sport~, frissítő~(higéniás),és kondicionáló~).
A célja szerint lehet helyi terápia, és reflexzóna masszázs.
A helyi hatásai között érdemes megemlíteni, hogy az elhalt hámréteg leválásával úgynevezett "H" anyag (Hisztamin-bradokinin) szabadul fel. Ennek hatására az érfalak ellazulnak, az ér kitágul (jele a bőrpír), a vérnyomás csökken, és a sejtfalak áteresztése nő. Fokozódik az anyagcsere.
A masszázs reflexátkapcsolások útján a testünk távolabbi pontjain, más szervekben is létre tud hozni változásokat. Ezeket a hatásokat is két csoportra osztották. Az egyiket szegment hatásnak nevezzük (megfelelő pontok stimulálása során az agyi ingerek segítségével hatást lehet gyakorolni, pl. a máj, a vese és egyéb belső szervekre), a másikat pedig konszenzoális hatásnak hívjuk( könyök masszírozásával a térdünket is masszírozzuk, vagy meg lehet említeni a jobb és a bal csukló közötti kapcsolatot is).
A masszázs technikai sokszínűségének érzékeltetésére talán a legjobb példát az izmok adják. Abban az esetben, ha izomgörcsök gyötörnek minket hosszú, és lassan végzett fokozatos mozdulatokkal igen jó hatást lehet elérni, ám ha az izomtónust akarjuk fokozni, akkor gyors, erős, mozdulatokkal, gyúrással tudjuk elérni a kívánt eredményt.
A masszázs jótékony élettani hatásai ellenére nem alkalmazható mindenkinél. Az ellenjavallatok egész sora ismert, melyek közül felsorolnék néhányat -láz, magas vérnyomás, heveny gyulladásos állatot, egyes bőrbetegségek, fertőző és daganatos betegségek, vérzékenységgel járó problémák (menstruáció is!) -
A fogások deréktől felfele végezendők.
A fogásnemek közül érdemes a simítással kezdeni, mely egyszerűségéhez mérten egy igen összetett és rendkívül sok információt adó fogás. 
A masszázst simítással kezdjük, s fejezzük be. A fogások összekötése között is nagy szerepe van, de rendelkezik kapcsolatteremtő tulajdonsággal is, hiszen a masszőr kezei által teremt kapcsolatot a testtel. A simító mozdulatok közben a masszőr információkat kap a bőr hőmérsékletéről, nyirkosságáról, és többek között a bőr alatti csomókról is.
Simítani lehet lazán, erősen, körkörösen (egy vagy két kézzel) és ívelten.
Dörzsölés ott végezhető, ahol az izom csont felett kemény alapon fekszik. Ez a fogás vérbőséget okoz, lazít, valamint a hatásai között meg kell említeni, hogy az elhalt hámréteg leválik. Ezt a fogást többek között lehet ujjheggyel, ököllel és tenyérgyökkel is végezni.
gyúrás lehet egy vagy kétkezes, valamint hosszanti vagy haránt irányú. Gyúrni lehet a háton, a nyakon, a karon, a lábon, s combokon.
Az ütögetés célja a masszázsban a lazításon és a frissítésen kívül az izmok vérbőségének fokozására szolgál. Ütögetésnél beszélhetünk mélyreható fogásról és felületes paskolásról is. A lágy részek (has, derék) ütögetése káros a szervezetre.
A fogások áttekintését a felrázással zárom, mely gyakorlatilag egyfajta vibráció. A vibrálást lehet ujjheggyel, ököllel és tenyérgyökkel is csinálni. Ez a fogás igényel egy kis gyakorlást, ugyanis kicsit bonyolult technika. Erre rá kell érezni. Egyébiránt bonyolultsága némileg összefügg a nehézségével, valamint azzal, hogy igen fárasztó fogás. A szívre megerőltetően hat, tehát sokáig nem szabad csinálni.
A fogásokat lehet kombinálni, sőt a masszázs élménye akkor igazán teljes, ha több fogást alkalmazunk a partnerünkön. A kezdő masszírozók a saját combjukon nagyon sok fogást ki tudnak próbálni, s egyben be is tudnak gyakorolni. A gyúrás, ütögetés, vibrálás, mind, mind begyakorolható a így. 
A masszázs közben (eleinte) kérjük meg partnerünket, hogy jelezze, ha valami kellemetlent csinálunk. Később, amikor már gyakorlottabbak vagyunk kis figyelemmel mi magunk is észrevehetjük a test apró rezzenéséből ha rosszat csináltunk.
A masszázst otthon végezhetjük ágyban vagy földön. A szoba hangulatát feldobhatjuk füstölőkkel, gyertyákkal, és készíthetünk magunknak illatos krémeket, olajokat.
Krémeket rém egyszerűen összeállíthatunk magunknak. Egy kis üvegtálba rakjunk vazelint, melyhez adjunk pár csepp illóolajat, pl. az Ilang-ilang olaj egzotikusan édeskés illattal rendelkezik. Jó depresszió ellen, oldja a feszült, szorongásos állapotot, afrozidiákum, hatásos zsíros bőrre. A levendulaolaj friss illattal rendelkezik, fertőtlenít, jó a fájdalmakra, nyugtat. A neroli (narancsvirágolaj)édeskés illatán túl fájdalomcsillapító, nyugtató hatással rendelkezik, afrozidiákum, és a száraz bőrre kiváló.
A krémet mindig tegyük a kézfejünkre, hogy átmelegedjen. Innen a másik kezünk segítségével óvatosan adagolva vigyük fel a testre. Vigyázzunk ne kerüljön fel sok krém a bőrre! Masszírozáshoz készíthető gyógyító krém, vazelin és bármilyen sport vagy gyógykrém házasításával is..
Természetesen még számtalan illóolaj áll a rendelkezésünkre, melyekről aromaterápiás könyvekben bővebben lehet olvasni. Én ezeket az olajokat használom a krémjeimhez, ám nem fontos krémhez adagolni őket. A masszázsolaj készítésénél használjunk bázisolajat, mely lehet mogyoró, kukorica, szőlőmag, vagy bár milyen más vivőolaj. A vivőolajhoz 1-3 csepp illóolajat cseppentve megalkothatjuk saját kis masszázsolajunkat, melyben több féle olajat is összeelegyíthetünk.  Egyszerre sok olajat ne csináljunk, mert az elegy könnyen oxidálódik, és pár nap alatt tönkremegy.
Egyszerűbb olaj, és jó pl. a babaolaj. Ajánlom forgalomban lévő masszázsolajokat is, melyek már kész elegyként állnak a rendelkezésünkre. Amitől óvnék mindenkit, az a testápolóktól . A vele való masszázs elég macerás, mivel folyamatosan nedvesíteni kell a tenyerünket a masszázs közben.

Ügyeljen arra, hogy csak ellenőrzött forrásból származó alapanyagokat vásároljon! 


A masszázs annyira csodálatos dolog, és annyi örömet nyújthat mind a masszírozónak, mint a befogadónak, hogy megéri a tudást fejleszteni. Talán egyeseknek furcsa lehet, de a masszázs időnként tudatot is formál. Megtanít egy csomó olyan dologra, melyet az ember más módon talán meg sem tapasztal. Megtanít az alázatra, a megértésre, megtanít arra, hogy jó adni, és megtanít arra is, hogy tudjunk a hétköznapokban is örömet okozni.